Milyen fából készülnek az általunk forgalmazott gerenda illetve rönkházak?
Szakemberek feltételezik, hogy a fa rostanyaga aromatizáló hatással rendelkezik, és ezt a képességét a fa hosszú évekig megőrzi. Bár a faházak Magyarországon még nem annyira elterjedtek, mint Skandináviában vagy Észak- Amerikában, de a fa, mint természetes építőanyag egyre növekvő mértékben győzi meg az építkezni vágyó családokat felülmúlhatatlan előnyeiről. Gyakran mondják róla, hogy „meleg”, kellemes”, „jóleső”, „meghitt”, „otthonos”.
De vajon van-e erre épületfizikai bizonyíték? Igen, van!
Vizsgáljuk meg a faházat a következő szempontok szerint. Kellemes közérzet:
Példa erre a „meleg fa falfelületek” meghatározás, amiről többször olvashattunk a fa, mint építőanyag témakörében. Fontos tudnunk, hogy a belső terek, nyújtotta otthonosság érzetünket csupán fele mértékben befolyásolja a levegő hőmérséklete. Érzékelésünk másik felét a minket körülvevő tér burkolóanyagainak
( padló, falak, mennyezet ) felszíni hőmérséklete határozza meg. Miután a fa, a kővel vagy üveggel ellentétben csekély hővezető képességgel rendelkezik, azaz magas a hő ellenállása, ezért hatékonyan képes visszaverni a vele érintkező hőenergiát – így gondoskodik ez a mérhető épületfizikai nagyságérték arról, hogy a fa felszínhőmérséklete magas, és ezáltal otthonos melegségérzetet ad.
Óriási vízlökhárító:
a helységek klímáját természetesen erősen befolyásolja a levegő nedvességtartalma. Mint organikus anyag, a fa olyan képességgel is rendelkezik, hogy nedvességtartalma a környezethez alkalmazkodik. Ez azt jelenti, hogy magas nedvességtartalom esetén a légtérből víztömeget von ki, amint szárad a levegő ezt kibocsátja magából. A gerendaházak például kifejezetten jó nedvességszabályozó képességgel, rendelkeznek. Különösen hatásosnak bizonyul a fának ez az úgynevezett hygroszkópikus hatása, ha arról van szó, hogy képes kiegyenlíteni a fülledt nyári napok 80%-os relatív páratartalmát a téli fűtési időszak 20%-os értékével. Azok a családi házak, melyek szerkezete nagy mennyiségű fát tartalmaz, abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a természetes építőanyag sejtszerkezete mintegy 800-1000 liter vizet képes „dolgoztatni”.
Természetes csíraölő:
a fának az a képessége, hogy gyorsan sok vizet vesz fel, további pozitív hatással rendelkezik: a baktériumok és csírák fejlődéséhez szükséges nedvességet a fafelületek egyszerűen kivonják.( a Spektrum televízió is ezt bizonyította be a nézői számára, mikor márvány, műanyag és fa vágódeszkákon végzett konyhai tevékenység után mindhármat azonos módon elmosogatták, majd mikroszkopikusan azt vizsgálták, melyik a „legtisztább”,melyik felületén marad a legkevesebb baktérium.
A feltételezésekkel ellentétben a fa vágódeszka találtatott a leginkább tisztának. ) Ez a hatás a fa felszínének porózusságával erősödik, mivel nagyobb érintkezési felület működik. Ehhez jön még, hogy az olyan fafajták, mint az erdei fenyő, a vörösfenyő gyantában és beltartalmi anyagokban gazdag, a felszíneken megtelepedő csírák, és baktériumok ellen hatékonyan tud harcolni.
Nem bontja meg az ökológiai egyensúlyt:
Németországban a legrégebbi, még használatban lévő fachwerkházak faszerkezete a 13. századra datálható. Ez azt bizonyítja, hogy a fa, szakszerűen megmunkálva a nedvességnek, penésznek és a kártevőknek ellenáll, a kémia segítsége nélkül is. Ezt figyelembe véve a természetes építőanyag használata a lakóházban is ökológiai szempontból előnyös, mivel később visszakerül teljesen és tökéletesen a természet körforgásába. Hosszú ideje okoz már gondot az építési és környezetvédelmi hatóságoknak a régi építőanyagok semlegesítése, újrahasznosítása.