A 2003 -tól érvényben lévő nemzeti rendelet ugyanúgy, mint az azt 2013. július 1. -vel azt felváltó Európai Uniós rendelet a harmonizált szabvánnyal nem rendelkező termékek és szerkezet (készletek) gyártását – forgalmazását – és beépítését annak bevizsgálásához, s azon túlmenően bizonyos termék és készletfajták esetében egy tanúsítási eljárás lefolytatásához köti. A vizsgálatok eredményeit és egyéb információkat tartalmazó dokumentumok neve az Uniós rendelet hatályba lépése előtt ÉME (Építőipari Műszaki Engedély) és ETA (Európai Műszaki Engedély) volt, ma már NMÉ (Nemzeti Műszaki Értékelés) és EMÉ (Európai Műszaki Értékelés). Összefoglaló néven műszaki értékelésnek hívjuk őket, de azokat nem egy komplett épületre adják ki, hanem fal -és födémszerkezet típusokra. Csakhogy ezek a dokumentumok a tanúsítási eljárás lefolytatása nélkül nem sokat érnek, mivel a jogszerű forgalmazáshoz, nem elegendőek. Hiszen a műszaki értékelés nem más, mint „az építési termék teljesítményének ... dokumentált értékelése. S ha a szerkezet megfelel a „kiadott európai műszaki értékelésnek, a gyártónak forgalomba hozatalkor nyilatkozatot kell kiállítania a termék teljesítményére vonatkozóan” (teljesítménynyilatkozat) A korábbi törvényben előírt megfelelőség, s az Uniós rendelet szerinti teljesítmény leigazolása a tanúsítási eljárás lefolytatása nélkül azonban nem történhet meg! S ez hát itt a probléma! Vagyis, hogy azt a bizonyos tanúsítási eljárást a műszaki értékeléssel rendelkező magyar cégek közül 2013. január 7 –ig kizárólag egy (!), 2014 nyaráig pedig mindösszesen kettő (!), mára már végre öt könnyűszerkezetes házépítéssel foglalkozó vállalkozás „csinálta végig”, megszerezve ezzel a jogosultságot a falszerkezetei teljesítményének – 2013. július 1 előtt megfelelőségének – leigazolásához. S tegyük fel a kérdést, kik lehetnek ennek a legnagyobb vesztesei? A legnagyobb vesztes a Fogyasztó, aki tudtán és akaratán kívül olyan ház felépítésére költötte és költi fél élete jövedelmét, mely azon túlmenően, hogy az kétséges minőségű, piaci értéke is alacsonyabb lehet akkor, ha mégis „normalizálódik” a környezet. Mára már elérkezett az utóbbi, hiszen egyre több ilyen családi házat akarnak első gazdái eladni, s meglepődnek, ha a vevő hitelező bankja kéri a megfelelőségi - vagy teljesítmény nyilatkozatot, annak bemutatásához kötve a hitelezést. Ilyen többnyire viszont nincs, s az üzlet nem jön létre! A ház csak készpénzre adható el, továbbadva grátiszként az akaraton kívüli kockázatvállalást is.
2015-04-01
Hársasi Tibor
Könnyűszerkezetes Házépítők Egyesülete
